Nyestek zavarják meg az éjszakai álmunkat: Mit tehetünk a nyestek ellen?
Kicsi, barna, fürge és éjjel hangos, mi az?
Bizony, ez a nyest!
Ismerjük meg jobban ezt a kisragadozót, és nézzük meg mit tehetünk ellene.
Rovarstop.info – Tények és tanácsok mindenkinek
Mindegy, hogy városban vagy vidéken élünk, azt tapasztaljuk, egyre gyakrabban felmerülő probléma, hogy nyestek zavarják meg az éjszakai álmunkat.
Ezek az apró, kecses, elsőre ártalmatlannak tűnő, bájos kis állatok, valójában jelentős zajt és károkat tudnak okozni az emberi környezetben való felbukkanásukkal, különösen az autók motorterében, a lakóépületek tetőtereiben, padlásain, de gondot jelenthetnek a baromfiudvarokban is.
A nyestek jelenléte környezetünkben nem csupán kellemetlen, hanem komoly kihívás is lehet a nyugodt pihenés biztosítása szempontjából, nézzük meg, mit tehetünk a nyestek ellen ha beköltöztek a közvetlen környezetünkbe.
Milyen állat a nyest, és miért zavarja meg álmunkat?
A nyest (Martes foina) a menyétfélék családjába tartozó, kis termetű ragadozó emlős, amely leginkább Európában és Ázsiában őshonos, ezeken a kontinenseken szinte mindenhol elterjedt, Dél-Európától a Himalája vidékéig, kivéve a Brit-szigeteket, ahova természetes terjedésében gátolva nem jutott át, így nem tartanak számon élő példányt.
A természetben élőhelyüknek alapvetően nyíltabb területeket választanak, mint a többi rokon nyest faj, de a városi környezettől a lomberdős területeken át, a magashegységek nyílt, sziklás területéig mindenhol képes a körülményekhez alkalmazkodni.
A nyestek kistermetűek, a hímek hossza ugyan elérheti a fél métert, de karcsúk és könnyűek, és látványosan gyorsak. Mellkasukon a fehér foltjuk, „mellénykéjük” villás elágazása leér egészen a mellső lábakig. Ez jól megkülönbözteti őket a nyuszttól, aminek a mellkasi foltja is inkább drapp, barackszínű. Szőre nem olyan puha, mint a nyuszté, de érdekes, hogy Horvátország címerében a mai napig egy nyest fut, arra utalva, hogy a középkorban pénz helyett sokáig nyestprém volt a fizető eszköz, ennek emléke a horvát pénzem, a kuna neve is, ami nyestet jelent.
Természetes ellenségeik szintén ragadozók, mint például a hiúz, vagy különféle ragadozó madarak, sólymok és baglyok. Elsősorban rágcsálókra, madarakra, tojásokra vadásznak, jellegzetes nyestnyom, a lyukas, de egyben lévő tojáshéj, amiből kiszívták a belsejét. Vannak olyan időszakok is, amikor nagyobb arányban gyümölcsből áll az étrendjük, ez színes, magvakkal teli ürülékükön jól látszódik.
Érdekesség, hogy szeretik a mézet, és mivel különleges adottságuk, hogy immunisak a darázs- és méhcsípésekre, valamint jó mászók is, teljes biztonsággal meg is tudják azt szerezni. Ezen kívül, kiváló úszók is, itt látszik meg a rokonságuk a vidrafélékkel.
Sokféle táplálékot fogyasztanak, és mindezek mellett nem vetik meg az emberi hulladékot, ételmaradékot sem, ami könnyű élelmiszerforrás számukra.
Éjszaka aktív állatok, és ebből adódóan zavarják meg rendkívül mozgékony életmódjukkal, hangos randalírozásukkal éjszakai álmunkat.
Milyen jellegzetes nyest zajok azok, melyek megzavarják az álmunkat?
Ahogy láttuk rendkívül jól adaptálódó kisragadozók lévén, sokféle környezetben sikeresen megtelepednek, ennek köszönhetően nem csak egyre gyakrabban fordulnak elő lakott területeken, hanem populációjuknak nagy százaléka, mostanra már eleve az ember lakta környezetet választja természetes élőhelyének.
A nyestek gyakran költöznek be a tetőtérbe, padlásra, vagy akár a garázsba is.
Ott szaladgálással, dobogással keltenek zajt az éjszaka közepén, és ezek könnyen megzavarhatják nyugodt álmainkat.
Ezen kívül rendszeres kaparázás, csikorgás a körmükkel, nyöszörgés, visongás, morgás, sőt, párzási időszakban hangos verekedés is megfigyelhető. A nőstény nyest különösen agresszívan védheti a fészkét, ami extra zajforrást jelenthet.
A nyest általi aktív futkározás hangját gyakran összetévesztik patkányokkal vagy egerekkel.
Így járt egy ügyfelünk, Katalin is, aki egy kis családi házban él Budapest külvárosában. Éjszakánként furcsa hangokra lett figyelmes a padlásról, amik idővel egyre erősödtek, végül hangos csörtetésre és kaparásra, futkosásra ébredt minden hajnalban.
Patkányra gyanakodott, de többszöri sikertelen elriasztási és felderítési próbálkozás után megkeresett minket, hogy segítsünk megoldani a problémát.
A helyszíni felmérés után egyértelművé vált: nem patkányok, hanem nyest költözött be és garázdálkodik Katalin házának a tetőterében.
A nyestek által okozott károk az épületben – mit tehetünk ellenük?
Nem csak az alvást zavarják, hanem jelentős anyagi károkat is okozhatnak.
A nyestek megrágják a szigetelést, kárt tehetnek a vezetékekben, és szennyezik a környezetet az ürülékükkel és a vizeletükkel. Sok helyen előfordul, hogy mivel a területjelöléstől eltekintve, a nyestek folyamatosan, ugyanarra a részre ürítenek, így a vizeletük átáztatja a szerkezetet, rongálja a szigetelést, a plafont, és az átható szag nagyon kellemetlen.
A leggyakrabban jelentkező károk a hőszigetelés rongálása, a tetőszerkezet megbontása, az elektromos kábelek megrágása, valamint a szellőzőnyílás eltömítése. Ezek nem csak drága javításokat vonnak maguk után, hanem akár rövidzárlatot, vagy tüzet is okozhatnak.
Amint arra gyanakszunk, hogy nyest telepedett meg nálunk, érdemes gyorsan megoldást keresni, mert ezzel nagyobb kiadásoktól óvjuk meg magunkat, és ha megkedvelik a helyet, akkor nehéz távoltartani őket, csak a szakszerű eltávolításuk hoz tartós megoldást.
Nézzük meg, miért is nehéz megszabadulni a nyestektől?
A nyest rendkívüli óvatos, intelligens és kitartó állat.
Ha egyszer megtalálja az otthonunkba vezető utat, és rendszeresen megzavarja álmunkat, nehéz visszatartani, és tenni ellene.
A legkisebb réseken, lyukakon, vagy tipikusan a tetőcserép arrébb mozgatásával, alatta bebújva bárhol bejut a tetőtérbe, akkor is, ha egy másik bejutási útját esetleg már lezártuk.
Az elriasztás csak ideig óráig működik, az eltávolítás a legideálisabb az állat számára, mert minden vele kapcsolatos bánásmód jogi és etikai kérdéseket is felvet. Mint minden emlős Magyarországon, így a nyest is oltalom alá esik, bárminemű életellenes vagy egészségét károsító tett kimeríti az állatkínzás vétségét, amiről a Btk. 244. § (1) bekezdése rendelkezik.
Csak és kizárólag, sérülést nem okozó, az állat igényeit, állapotát figyelembe vevő módszerrel szabad csak közbeavatkozni.
Miért nem segít a hagyományos riasztó vagy csapda a nyestek ellen?
A nyestek gyorsan hozzászoknak a házi praktikákhoz, mint például az ecet, és ammónia szaga, nem zavarja őket sem rádió, sem más hangzavar, az ultrahangos riasztókat is megtanulják úgy kezelni, mint hangos, de nem veszélyes zajforrást.
A csapdázás elég nagy szakszerűségét igényel, ismernünk kell a nyest járatait és szokásait, ha nem megfelelő helyre teszik ki, nem fog működni.
Mikor van szükség a szakember segítségére?
Ha úgy gondoljuk, hogy egy hozzánk beköltözött nyest zavarja meg éjszakai álmunkat, mindenképpen mihamarabb érdemes szakemberhez fordulni, aki rendelkezik tudással, tapasztalattal és a szükséges felszerelésekkel ahhoz, hogy eltávolíthassa a nyestet otthonunkból. Gyakorlatilag nem ismerünk olyan esetet, amikor ezt szakember nélkül tartósan meg lehetett oldani.
Mit tehet a szakember, amit mi nem?
A profi szakember képes felderítéssel pontos meghatározást adni az állat mozgási útvonalairól, a tartózkodási helyéről, az ürülékről képes az egyedre vonatkozó jellemzőket levonni, a környezet vizsgálatával meg tudja állapítani, hogy egy példány vagy család lakik velünk az otthonunkban, és ezek alapján vázol fel egy intézkedési tervet, majd ezt körültekintéssel végre is hajtja.
Az egyik módszer, amivel a szakemberek dolgoznak, a porozási technika, ami egy kíméletes, mégis hatékony módszer, amellyel természetes szaghatások révén elérhetjük, hogy a nyest elkerülje a ház környékét, anélkül, hogy bántanánk.
Mivel a szag nem kellemes számára, irritálja, inkább átgondolja, hogy pont hozzánk költözzön be.
Katalin esetében, egy másik módszerrel dolgoztunk. Miután feltérképeztük, hogy milyen útvonalon mozog a nyest a padláson, élvefogó csapdát helyeztünk ki, melyet minden esetben óvatosan, körültekintően kell kihelyezni, álcázni kell, ebben az esetben beborítottuk szalmával, kisebb padláson talált anyagokkal. Kizárólag kesztyűben, lehet hozzáérni, ez érvényes a kihelyezett csali finomságokra is, mert a nyest nem megy a közelébe, ha ember szagot érez rajta.
Ezután naponta ellenőriztük, és arra kértük Katalint is, hogy amikor nem vagyunk ott, figyelje meg, hall-e továbbra is futkorászást, kapargálást.
Néhány nap múlva végül sikeresen becsapdáztunk egy fiatal hímet, akit az ajánlott minimum 20 km messzeségbe, a természetbe átköltöztettünk. A hím egyedek területe igen nagy, akár 5 négyzetkilométer is lehet, ezért van szükség a nagy távolságra.
A Rovarstop.info több éves tapasztalattal rendelkezik és diszkrét munkavégzéssel segít abban, hogy otthona újra nyugodt, biztonságos hely legyen.
Nyestriasztás esetén keressen minket bizalommal.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel!
