1134 Budapest

Klapka u. 17.

Nyitvatartás

Hétfő-Vasárnap: 08-18

A 8 legismertebb darázsfaj Magyarországon

Most, hogy melegszik az idő, egyre többet tartózkodunk a természetben, és egyre több rovart figyelhetünk meg. A darazsak is kezdenek előbújni, jellemzően kora tavasztól késő őszig.
A legtöbben nem tudjuk, hogy mennyi és milyen darázsfajok léteznek. Meglátjuk a kertünkben, és megijedünk – hisz mindenki fél a darázscsípéstől.

Darázs vagy méh?

Először is különböztessük meg, hogy darazsat vagy méhet látunk:

méhecske

A méh (Apidae) a rovarok közül az ember legősibb barátja a méz, méhviasz elkészítése és a virágok beporzásában való szerepük miatt.

A méh sötétebb, feketés-barnás színű, szőrös. Mintegy 1000 faj ismert, de ezt többnyire mindről elmondhatjuk.

A fullánkjuk végén kampó van, így ha gerinces állatot, vagy embert szúr meg, nem tudja visszahúzni, a fullánk a potroh végével leszakad, és az állít rövid időn belül belehal a szúrásba.

darázs faágon

A kb. 2000 fajta darázs (Vespidae) a méhvel ellentétben csak kevésbé szőrös, és többnyire sárga-fekete rajzolattal rendelkezik. Nagysága kb. 15-20 mm, összetett szeme vese alakú, rágó szájszerve igen fejlett.

A darazsak igen harciasak. Ha valaki a lakóhelyük közelébe megy, gyakran megtámadják.

Darázsfajok

Most, hogy már tudjuk, hogy méhvel vagy darázzsal állunk szemben, nézzük meg a darazsak fajtáit:

A darazsak nem csak kártékonyak (pl. kirágják a szőlőszemek, gyümölcsök belsejét), de egyes fajok növényvédelmi szempontból hasznosak is.

A fürkészdarazsak

a levéltetveket, hernyókat, poloskákat pusztítják el oly módon, hogy a petéiket a hernyó külsejére rakják, majd mikor azok kikelnek, a lárvák elfogyasztják a hernyót. A fürkészdarazsak minden egyes faja más kártevőt támad meg, a kukoricamoly ellen már nagyüzemileg is bevetik a fürkészeket.
fürkészdarázs
Erik Karits fotója a Pexels oldaláról

A darázscsípés

A darazsak háromágú fullánkja (a hímeknek nincs) rugalmasabban kapcsolódik a torhoz, mint a méheké, így könnyebben ki tudják húzni a szúrás után, nem pusztulnak el.

A darázscsípés gyakori begyulladását, elfertőződését az okozza, hogy ezek a rovarok mindent megesznek, az apró rovaroktól kezdve a gyümölcsökig, de még a dögöket is. Azon fajok méreganyaga, melyek fehérjét fogyasztanak, általában a legmérgezőbbek.

A darázscsípés alapvetően nem veszélyes, azonban az arra érzékeny egyéneknél allergia alakulhat ki, amely súlyos tüneteket okozhat (kiterjedt erythema, duzzanat vagy akár anafilaxiás sokk). Egyetlen egyed csípésekor általában rövid időn belül helyi vérbőség, fájdalom jelentkezik, mely 1-2 óra múlva elmúlik, de a fellépő viszketés akár napokig eltarthat.
Javasoljuk, hogy ha nem múlik el a bőrpír, vagy egyre fokozódik, illetve nehézlégzés, fulladásos tünetek lépnek fel, azonnal forduljanak orvoshoz!

Tudástárunkban több információt is megtalál a rovarok csípéséről, és annak hatásairól.

Magányos és társas darazsak

A magányos darazsak

kicsit karcsúbb termetűek, és fészküket sárból, agyagból készítik, vagy növények száraiban alakítják ki. Ezekbe az üregekbe (ú. n. „ivadékbölcsőkbe”) apró rovarokat hordanak, és ide rakják petéiket is. Később az üreg kijáratát lezárják, így a kikelő lárvák a rovarokkal tudnak táplálkozni.

A kürtősdarázs

(Odynerus) hazánkban a legismertebb magányos darázsfaj (Odynerus). Fészkét vályogfalba rakja, majd a bejárata fölé egy kürtőt épít.

A lopódarázs

(Sceliphron) (vagy más néven fazekas darázs) is magányos életmódot folytat. Nagyobb testű, 15-30 mm-es, élénk sárga színű, tipikusan „darázsderekú” egyedek. Ha találkozunk is ezzel a fajjal, nem kell aggódni, mert nem fognak megtámadni. Csak akkor szúrnak meg, ha puszta kézzel megfogjuk. A pókokra vadásznak, melyeket megbénítanak, és a jellegzetes, sárból készített, hordó alakú fészkükbe viszik, ahol a majdan kikelő lárvák elevenen felfalják.

A társas darazsak

gyakoriabbak, fajtától függően 100-200 egyed él együtt. Ezeket a szerveződéseket államoknak nevezzük, amelyek pedig kasztokra bomlanak. A kasztok így alakulnak: hímek, dolgozók (csökevényes ivarszervű nőstények), és mindegyik államban csupán egy királynő! (Csak a megtermékenyített királynő képes áttelelni.)

A társas darazsak fészküket általában fatörmelékből, összerágott cellulózból, de rendszerint növényi anyagokból építik. Az így készülő darázsfészkeket mindig valamilyen védett helyre helyezik – fák odvaiba, növényekre, a földbe. Mi otthon legtöbbször a háztető alatt, kőrakásokban találkozhatunk velük, de sokszor építik fészküket padlásokra, eresz alá, vagy találkoztunk már velük a klíma kültéri egységében is. Ahogy nő a családjuk, úgy bővítik egyre nagyobbra a fészket is.

Az asztalon felejtett dinnyehéjon a dolgozókkal találkozunk, ugyanis ők gyűjtik be a táplálékot. Apró rovarokkal, pókokkal táplálkoznak, de nagyon szeretik az emberi ételt is, kifejezetten a gyümölcsöket. Ebből adódik fertőzőképességük is. Mivel minden maradékra vagy italra rászállnak, mikrobiológiai szempontból nagyon szennyezettek, így a kórokozókat direkt tudják terjeszteni.
Tehát, ha elfogyasztunk egy darázs által megdézsmált élelmiszert, könnyen gyomor- és béltünetekkel járó betegséget kaphatunk.

A leggyakrabban előforduló társas darazsak:

lódarázs
David Hablützel fotója a Pexels oldaláról

Lódarázs

(Vespa crabro): a legnagyobb és legveszedelmesebb rovarfaj, mely államokat alkot. 15-35 mm-es, sötét sárga – rozsdabarna színű és igen zajos röptű. Jellegzetes darázsmintázata van, lábai barnák, feketék. Alapvetően az erdőben található, ám az ember terjeszkedésével átfedésbe kerültek az élőhelyek. Más rovarokkal táplálkoznak, még a méheket is megtámadják, így igen veszélyesek a méhpopulációra. Főként éjszaka keresik a prédájukat, így vigyázni kell, mert a nyitott ablakon a lakásba is berepülhetnek a fényre.

Kecskedarázs

(Vespula vulgaris): 15-20 mm hosszú, fekete-sárga színezetű, redősszárnyú darázsfaj. A nőstények potroha valamivel nagyobb a hímekénél. Kis rovarokkal, gyümölcsökkel és döghússal táplálkoznak. A dolgozók mindössze egy hónapig élnek, kizárólag a királynő vészeli át a telet kőrakások között, padlásokon, elhagyott házakban, odúkban. Tavasszal lerakja petéit, és a fészket is egyedül kezdi építeni.

A Vespula-fajokra jellemző, hogy fészkük többrétegű, kívülről védőburok veszi körül.

kecskedarázsfészek

Német darázs

(Vespula germanica): valamivel kisebb, kb. 12-15 mm, ez a leggyakrabban előforduló faj. Mintázata: tipikus sárga-fekete darázsmintázat. Könnyen összetéveszthető a kecskedarázzsal, de ennek a fajtának a pofáján pontok vannak, és a potrohán lévő foltok gyűrűt alkotnak.

Mivel főleg nyáron vehemens természetű, könnyen támad, főként ragadozó.

A képes darázshatározóban részletesen megismerhetjük a két faj közötti apró különbségeket.

padlásdarázs-fészek

Polistes

A társas darazsak másik ismert alfajába tartozik a padlásdarázs és a déli papírdarázs. A potrohuk kissé szűkül, így oldalról domborúnak látszik. Ezek béketűrőbb fajok, és egyszerű, nem „emeletes”, egy lépből álló fészkeket építenek. Ezeket a jellegzetes, hatszögletű sejtekből álló fészkeket növényi rostokból készítik, amit a nyálukkal fellazítanak, és abból egy papírszerű képződmény lesz. A méhsejt alak annyira strapabíró szerkezet, hogy elbírja az összes lakóját, és meg is védi.

A padlásdarázs

a nevével ellentétben nem a padláson telepszik meg, hanem bokrokról lelógva, gerendák, ereszek alján, de a fészek mindig lefelé lóg, a bejárata alul van. A padlásdarázs a táplálékát szétrágja, abból kis golyókat formál és úgy juttatja be a királynőnek és a lárváknak.

A déli papírdarázs

11-18 mm hosszú, és általában kisebb államokban (100-150 egyed) él. Gyakorta előfordul az emberek környezetében, de kerüli őket. Fészkét faüregekbe és padlásokra építi fel. Csak végszükség esetén támad. Ennél a fajnál nem csak a királynő rak petéket, hanem a többi nőstény is, azonban a nem megtermékenyített petékből csak hím darazsak fognak kikelni. A lárvákat főleg nektárral táplálja.

A Rovarstop.info munkatársai azt ajánlják, ha darazsakat lát, ne próbálkozzon a házilagos elpusztításukkal! Rendkívül veszélyes lehet a csípések miatt, ráadásul többnyire nem is hatásos. A problémát az okozza, hogy ha befogunk néhány egyedet (vagy akár az összeset), a darázsfészekben található lárvák hamarosan (4-6 héten belül) kikelnek, és a probléma ismét fennáll. Ha leverjük a darázsfészket, és elpusztítjuk, akkor sem biztos, hogy a királynő épp benne tartózkodott. Ha a darázs fészke megsérül, azonnal elkezdi újjáépíteni, akár egy másik, védettebb helyen is, így a kolónia máshová költözik.

Javasoljuk, hogy a darázsirtást minden esetben bízzák szakértőre, mert a szakképzett munkaerő a megfelelő módszerrel, a megfelelő irtószer használatával tudja megtalálni és elpusztítani a darázsfészkeket és azok lakóit.

Ha szakszerű darázsirtásra van szüksége, hívja a Rovarstop.info munkatársait a 06-30-631-21-83 telefonszámon, és ők rövid időn belül elpusztítják a kártevőket! Ha csak arra kíváncsi, mennyibe kerülne Önnek megszabadulni a veszélyes rovaroktól, kérjen árajánlatot!

Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel!

Share on facebook
Share on email
Share on pinterest
Share on twitter
Scroll to Top